Biztosan tetszettek hallani, hogy volt egy csúnya baleset az északon lévő Tianjin városában. Üzenem mindenkinek, hogy ez nem a környéken van, bár jártam ott. Na jó, ez túlzás. Szóval, a pekingi gyorsvonat megállt ott három percre. Nem teljesen biztos, de azt hiszem, hogy ezt ott fotóztam. Azt kell látni, hogy az épülő magasház, mennyivel sokkal magasabb, mint a többi egyébként szintén magas ház.

Szóval, a baleset. Felrobbant némi szabálytalanul tárolt veszélyes anyag és vitte magával az épületet, a többi veszélyes anyagot, meg a többi épületet. A robbanás ablakokat tört be a néhány kilométernyire lévő lakóparkban is. Volt egyébként nem sokkal korábban egy robbanás Kunshanban is, ami itt van mondhatni a spájzban, ott egy gáztartály robbant fel, de az nem kavart akkora port.

Tehát, a lényeg, hogy jött az ilyenkor már megszokott kínai reakció: gyorsan ellenőrizzünk mindent és mindenkit, hogy mindenki értse ez milyen fontos. Mármint a megelőzés. Nyilván az a tanulság ugyanis, hogy a kisembernek kell megtanítani hogyan oltson tüzet, ahelyett, hogy biztonságosan tárolnánk a veszélyes anyagokat. Persze, az sem baj, ha a kisember tudja, hogyan oltsa a tüzet. Vagy legalább azt, hogy hogyan fusson messzire, ha tűz van. Mondjuk, ettől még a veszélyesanyagtároló majd felrobban és megöl mindenkit a környéken mielőtt lenne ideje kibiztosítani a porraloltót, de most nem ez a lényeg.

Múlt pénteken jött az email, hogy ma délután tűzriadót próbálunk, mindenki figyelje az órát, hogy amikor majd megszólal a riasztó, akkor rohanjon a gyülekezési pontra. Spontán. Én meg reménykedtem, hogy megtudom, hogyan szól a tűzriadó Kínában. Aha. A konstrukción ért a riasztás, amit úgy kell elképzelni, hogy Kevin (a házmester, nem a korábbi QS-es, aki már nem dolgozik itt) egy félig lemerült, szirénára állított megafonnal a kezében végigrohanta az épületet. Szépen komótosan kisétáltunk az épület elé és szigorúan az árnyékban összegyűltünk, hogy meghallgassuk előbb Kevin, aztán Rocky majd végül a tűzoltó bácsi beszédét. A gyülekezési pont egyébként az épület sarkán van, nem a főbejárat előtt, de ott ugye süt a nap, egy esetleges robbanás esetén meg mi sem szebb, mint ahogy az épület üvegajtaja belerobban a tömegbe. Ugye. „Cool guys don’t look at explosions!”

Ez itt a dekoráció, mert az nem lehet, hogy ha alkalom van, akkor ne legyen dekoráció.

Miután többé kevésbé mindenki összegyűlt (senki nem számolta meg, hogy mindenki megérkezett-e és még Rocky beszéde alatt is szédelegtek oda későn ébredők) a tűzoltó bácsi mutatott egy képet a rendes tűzriasztóról, ami nem elég, hogy kiabál, de még villog is. Egy fekete-fehér fotó alapján kellett elképzelnünk, hogy honnan is tudjuk, hogy baj van, ha baj van. Egyébként, feltételezem, hogy felismerjük, hogy ez egy riasztás, amikor megszólal. Elmondta azt is, hogy többféle oltókészülék létezik és gyanítom azt is, hogy melyiket mire illik használni, de ezt Amanda már nem fordította le. Ezután az épület oldalában fémhordókban tüzetgyújtottak és azt lehetett eloltani a poroltóval.

Kicsit hátrébb a fákat locsolták a tűzoltótömlővel. Közben mindenki őrülten dokumentált, még a tűzoltók is, gondolom be kell számolniuk, hogy tényleg lenyomták az oktatást.

Nem vagyok benne biztos, de az a rész kimaradhatott, hogy a villamos főkapcsolót le kell kapcsolni tűz esetén, ugyanis amikor megjegyeztem, akkor nagy kerek szemekkel néztek rám többen is, hogy de miért? Mi baj lehet? – ugye.

A végén a tömlőből folyó vízzel még belemostuk a fűbe a poroltókból kiengedett port, hogy adjunk az ISO 14001-nek is, aztán közölték, hogy game over.

Mostantól sokkal nagyobb biztonságban érzem magam.