Van itt néhány megosztásra váró kép. Felkészültetek?

Január van, hideg, köd és rossz levegő. Van viszont olyan cukiság, aminek láttán az ember szíve felmelegszik. Nem? De. Na ugye!

Judit kérdezgette folyton, hogy ettem-e már fekete csirkét, amire mindig az volt a válaszom, hogy nem, mert tényleg nem. Nos, még mindig nem, viszont most már legalább találtam a boltban. Ez vajon milyen állat?

Mikor leszáll az est és csitul a város zaja (csak viccelek, sosem csitul), akkor eljön a móka és a testedzés ideje. Parkokban, bevásárlóközpontok parkolóiban, tereken szinte mindenütt találkozni táncoló, taichizó emberekkel. Ők itt épp legyező táncot gyakorolnak.

A bankban a nyomtatványok mellett erre a csudára bukkantam. Szemüveg, ha otthon hagytad volna. Vagy, ha eddig még nem vettél, de a kis figurákat nem tudod máshogy elolvasni a papíron.

Bájdevéj, jut eszembe, nem lett meg a bankkártyám otthon sem, így Wisey a kedvemért betelefonált a bankba és egyrészt kért egy visszahívást, arra az esetre, ha az automatában hagytam a kártyám, másrészt letiltatta 5 napra, ha nem ott lenne. Állítólag három napon belül kiderül az igazság.

Az Apple és a Microsoft logó egymás mellett egyrészt roppant nyugtalanító, másrészt egy jobb jövőt vetít előre, ahol nem skatulyák mentén élünk. Mondjuk, az elhagyatott belső nem hagy reményt az optimista gondolatoknak.

Ez a Békegalamb (Békemadár, de annak ugye semmi értelme) nevű bolt szemben van az előzővel. Rátok bízom az értelmezést...

Mondtam, hogy megyek tollasozni. És tényleg. Az első napokban megismert kínai kiccsávóval és a barátaival voltunk. Jó móka volt és nem is én késtem a legtöbbet. Kiderült, hogy júliusban lejár a szerződése a jelenlegi munkahelyén, ahol kicsit unatkozik is, ezért új munkát keres. Nagy álma, hogy az USA-ban dolgozhasson. Kapott ajánlatot egy nigériai állásra, 900 dollár/hónap+lakás+rezsi, azzal a megjegyzéssel, hogy azért ennyi, mert nincs elég gyakorlata. Erre az volt a válasza (önélzetes a kis latol!), hogy 1500-ért menne csak (ide beszúrom, hogy valamiért elég sokan rosszul használják itt azt, hogy „almost” = majdnem, szinte mindig úgy értik, hogy minimum, vagyis alsó határnak használják felső helyett),  mert Afrika roppant veszélyes. Afrikában ebola van és valakinek a valakijének a valakije is Afrikában volt és ebolás lett és puff meghalt. Azt, hogy kinek a kije nem sikerült megértenem és nehéz vitatkozni, ha minden második szót négy módon kell kiejteni, hogy megértsenek. Szóval, tovább keres. Mondtam csak hajrá, de nem csak a pénz számít, főleg, ha az ember egy külföldi munkát vállal el. Ez elsőre nem ment át. Jaj, az is nagyon helyes, hogy időnként bedob egy-egy témát, amit szerintem a nyelvórán vetnek fel és megpróbálunk arról beszélgetni, de aztán persze nem érti a véleményem. Pl.: sok felsőst és középiskolást a szülei szednek össze és fuvaroznak haza iskola után, mi a véleményed erről? Mondtam, hogy nem baj, ha a gyerek egyedül is megbirkózik a feladattal, de ha messze lakik vagy olyan a környék vagy valahova még mennie kell iskola után, akkor praktikus. Erre az volt a válasz, hogy egy gyereknek függetlennek kell lennie már ennyi idősen. Pont. Vége volt a beszélgetésnek. Mindezt a tollaspálya margójára.

Ez pedig itten az eddigi egyetlen itteni mozizásom emléke. Édes pattogatott kukorica, meg a jegy. Ez volt a Galaxis őrzői három hónappal a magyar premier után. Viszont IMAX-ban. Mondjuk inkább előbb, mint 3D-ben, ha engem kérdeztek.

Még valami. Azt ugyan nem tudom, hogy mennyire nehézkes, de nyugodtan, bátran tessenek kommentelni, hátha bírunk értelmes beszélgetést összehozni. Ígérem, nem fogok mindenkit leugatni. Bár biztos lesz olyan is. Ígérem!