Szombaton a helyi önkormányzat fejlesztési részlege sörfesztivált rendezett, ahova én is kaptam meghívót. Nincs ebben semmi bonyolult, van több olyan szervezet is, ami az itteni cégek közötti kapcsolatokat segít kiépíteni és az egyik ilyen szervezetnek mi is tagjai vagyunk. A rendezvény ingyenes volt, egy e-mail kellett küldeni, hogy igen menni szeretnék. Elvileg épp az esős évszakot tapossuk, amikor két hétig egyfolytában esik, hőség van és a párában az ember úgy érzi, hogy megfullad. Azért elvileg, mert erről nekem csak meséltek. Szombaton csöpörészett az eső és meleg is volt, de azóta süt a nap és kellemes 25-28 fokok vannak. Szóval, a párás, esős időben elsétáltam a Suzhou Amusement Landhez. Ez a vidámpark. 

Innen indultak a buszok. Gondoltam be kell mondani a nevem vagy regisztrálni vagy bármi, de a kínai ember akinél lista volt nem értette mit akarok, majd egy srác, aki tudott angolul, mondta, hogy bármelyik buszra szállhatok, kivéve az egyest. Mert az a VIP. Felszálltam a négyesre. Természetesen, megint sikerült németek közé keverednem, akik sokan is vannak és hangosak is, szóval inkább egy benzinpumpákat gyártó svájci cég helyi menedzserével beszélgettem. Ő ült egyedül. A kis családja a busz elejében foglalt helyet.

A programban az új, épülő városrész, a hímzés múzeum és a Tai-tó megtekintése állt. Először a tóhoz mentünk, hogy pandákat nézzünk. Ez teljesen meglepett mindenkit, mert nem szerepelt a programban, de nem bántuk. Kis hajókkal mentünk át oda, ahol a pandákat tartják.

Ezek még nem az igazi pandák. A park a tó körüli mocsaras vidéken van, ahol rengeteg a bambusz, a nád és a vizimadár. Pandából kettőt láttunk, békésen majszolták a bambuszukat, két külön teremben. Az egyik sötétben a másik világosban.

Elég szomorúnak tűntek. Továbbra sem szeretem az állatkerteket. Viszont láttam pandát, bibibibibibibiiii!

Ezután jöttek a hímzések. Ez a tömeget kevéssé érdekelte, de azért végigsétáltuk. Lenyűgöző dolgokat csinálnak. Az egész kisváros, ahol a múzeum is van, a hímzésről szól, több ezer mester dolgozik és árulja a műveit. 

A következő kép két rétegű, az előtér és a hattér két külön hímzés.

Egy-egy ilyen kép 6-36 hónapig készül. Csak mondom. A tájékoztató szövegek angolul és kínaiul voltak, de a tárlatvezetés csak kínaiul volt elérhető. 

Az új városrészen átbuszozva Nigel, a túrevezető elmondta, hogy mivel az SND majdnem teljesen megtelt (értsd éjjel nappal építkeznek még, de már nincs több üres placc), ezért új kerületet nyitottak. Ez lesz a SSTT vagyis Suzhou Sience and Technology Town. Itt épült fel az új kormányzati központ és vannak már gyárak is. Októbertől villamos is jár majd az SND és az SSTT között. Az SND harmadik fázisa az Eco Town lesz, ez elvileg villák, nyaralók és egyéb luxus dolgok gyújtőhelye lesz. A barackfarmok között.

Itt jut eszembe zeniális élmény, amikor a kétszer két sávos úton a busz dudálva megy végig, mert ugyan se autó, se motoros, se senki nem közlekedik, de az út mellett liba csoportok totyognak.

Ezután jött a sörfesztivál. A Blue Marlinból hozták a kaját (perec, weisswurst, krumpli saláta, meg minden egyéb ilyenkor szokásos) és a sört, a városvezetés a szórakoztató programokat. Gyakorlatilag végig volt valami a színpadon, miközben a nagyérdemű az Erdingerét fogyasztotta. Volt itt salsacsoport, pom-pom lányok és fiúk, bohócok, tombola, sörivóverseny. 

Azért nincs annál szűrreálisabb élmény, mint a bajor jelmezben búzasört csapoló kínaiak.

Ja, és voltak kínai dobos lányok is. Mondjuk zseniális, hogy még ebből is lehet plejbekk verziót csinálni.

Ajándékba kaptunk egy legyezőt, amin a szép új iparipark látható.