Elmúlt a február és egyre közelebb a tavasz. A hétvégén kifejezetten jó idő volt, sütött a nap, pulcsiban is melegem volt. Legalábbis Shanghaiban, mert Suzhouba visszaérve komoly szél és borús idő fogadott.

A február ugye egyrészt a hosszú szünettel telt, ami alatt a világon semmit sem csináltam. De tényleg. Megpróbáltam mászkálni a városban, de hányingerem volt az ember tömegtől, de komolyan. Az oroszlán táncosok valahogy megint nem voltak ott, ahol lenniük kellett volna. Elindultam, hogy megint körülnézzek a Hanshan-templomban is, ahol tavaly kongattam a harangot, de le sem szálltam a buszról, mert a turista buszok parkoltak ameddig a szem ellátott.

Nekiláttunk az új vállalatirányítási rendszer bevezetésének, amihez először is oktatásokat kell tartani. Három német jó ember érkezett e célból. Ketten jártak már Kínában, a harmadik még sosem, így a vasárnap meglátogattuk Shanghait.

Fél tíz körül értünk a TV toronyhoz, vagyis a Gyöngyhöz (Oriental Pearl, a hivatalos neve) és mivel alig lézengett valaki, hagytam magam rábeszélni hogy felmenjünk és kilássunk.

Tényleg csak a kilátás miatt mentünk, így csak az első két szintre vettünk jegyet, ez gyenge 160 RMB-ba (kb. 20 Eur)  kerül. A torony aljában van egy Shanghai Múzeum, azt kihagytuk, aztán lifttel fel a 90m magasban lévő első gömbbe.

Innen rögtön a másik lifthez lehet menni, ami felvisz a második gömbbe, ahonnan kilátni. Körbesétálható, csak a merevítők szinte mindenhol benne vannak a képben.

Azért lehet jó fotókat is csinálni, ha az ember megvárja míg elmúlnak előle a törpiek. Szemben a Bund, a régi épületek sorával.

Miután körbejártunk kerestük a lefelé menő liftet, de nem találtuk, csak lépcsőt. Azon lesétáltunk a gömb aljába, ahol is csoda várt. Itt is kilátni körbe és nincsenek merevítők, plusz a padló üveg.

Nagyon fura, kicsit ijesztő, de mókás.

250 m magasban állsz a semmiben.

Innen megy a lift lefelé, szintén az első gömbig, ahol át kell szállni. A Gyönggyel szemben van egy Disney Store, ahova én mindenképpen szerettem volna bemenni, hátha árulnak jópofa Csillagok háborújás vagy Marvel szuperhősös dolgokat, de elég nagyot csalódtam. Kicsi és a választék sem tesz túl egy átlagos játékbolton.

A következő állomás a Bund volt, fotóztunk, nézelődtünk.

Ezután a Nanjing Street következett. Meg a rengeteg ember. Rögtön az utca elején az egyik jóember betért egy selyem dolgokat áruló boltba és amíg vártunk rá nekem feltűnt a túloldalon egy szuperhősös bolt. Átvágtam az úton és rögtön hálát adtam az Univerzumnak, ugyanis éppen azt árulták, amit kerestem. Gazdagabb is lettem egy bólogató Kyloval és Poe-val. Sajnos, Hux tábornokot nem árulnak. Tervezem, hogy visszamegyek. Egyébként.

Végigsétáltuk a Nanjing Streetet, egészen a People Square-ig, benéztünk az M&M’s boltba, amire először azt mondták, hogy nem kíváncsiak, aztán meg nem győztek ámuldozni és fotózni. A napot egy Burger Kinges ebéddel zártuk, aztán irány vissza Suzhouba, az elektromarktba, mert olyat sem láttak még. Terepasztal alkatrészeket kerestünk volna, de leginkább csak körülnéztünk.

Belül a két hónapon. Mindössze két olyan hét lesz, amikor nem lesz itt egyetlen európai sem, ráadásul áprilisban végig magyarokkal bandázunk, aztán csomagolok és megyek haza. Várom már? Várom már!