A tegnapi nap valami veszett szarul indult. Elestem. Biciklivel. Nem röhög.
Az úgy volt, hogy jöttem a kórház előtt az úttesten. Bácsi biciklizett a járdán. Én fel szerettem volna hajtani a járdára, hogy majd átmenjek a zebrán a Győri úton a másik oldalra. Én úgy gondoltam, hogy a bácsi elmegy én meg utána, bácsi úgy gondolta elenged. Én meg már kanyarodtam volna mögé, de ott áll, fordultam vissza, megálltam, letettem a bal lábam, amit máskor is, de ez a lábam most zsibbad, így nem bírt el engem is, meg a biciklit is, szóval eldőltem. Klasszikus, lassított felvételes esés volt. Könyökkel levettem az aszfaltot. Szerencsére nem lett komoly baj. Dolgoztunk ezerrel, majd délután elkezdett dagadni az egyik ujjam. Konkrétan a jobb kezem mutató ujja. Piros lett és megduzzadt. Estére az egész jobb kezem. Bevettem némi kálciumot, hátha allergia. Reggel még mindig duzzadt, piros és fájós volt a kezem, így a házi orvosnál indítottam. Fél nyolctól rendel elvileg. Na, nyolckor el is kezdte. Aztán elhívták. Aztán kilenckor bejutottam. Hümmögött, kérdezte nem csípett-e meg valami, nem sérültem-e meg, mutattam a könyököm, de az a bal kezem, így biztos nem az. Mondtam, hogy a múlt héten tetszett izomlazítót felírni, az nem lehet, hogy mellékhatás? Nem. Aztán innentől kezdve csendben jegyzetelgetett, adott egy beutalót a sürgősségire, meg felírt antibiotikumot, mondván, ha fertőzés, attól elmúlik. Kösz!
Eltekertem a kórházba, adtam a papírom a felvételes nővérnek, pont ott lebzselt egy orvosnak látszó jó ember. Kérdezte mi a tünet. Mondtam, erre barátságosan megkérdezte, hogy és mégis mit gondolt a házi orvos, ők mit fognak tudni velem csinálni? Aztán mondta, hogy menjek be, megvizsgál gyorsan, ne várjam végig a sort feleslegesen. És tényleg, megnézte, hogy van-e pulzus, keresett csípést, kérdezte zsibbad-e, majd azt mondta, hogy vegyek kálciumos pezsgőtablettát, igyak meg hármat-négyet, ha rosszabb lesz menjek vissza. Ma egész nap kálciumot ittam, el is múlt a duzzadás, de még mindig viszket és most este megint mintha jönne vissza.
Nem meséltem, de a múlt héten meg a lábam ment tönkre. Konkrétan lezsibbadt a bal lábfejem. Valami a gerincemmel lehet, de a házi orvos akkor sem bírt semmit mondani. Elküldött gerinc röntgenre, meg a neurológiára, ahova augusztus 23-ra kaptam időpontot. A röntgen meg van, azon valami kopás látszik. A természetgyógyász szerint leginkább a rám nehezedő nagy súly (úgy lelki, mint fizikai) miatt lehet. Most fogyózóm, nővérem masszíroz és eddig szedtem az izomlazítót. Már nem szedem, hátha mégis mellékhatásos. Jobb félni...
Egyébként a fogyókúrához a Gastroyalt választottam, hátha beválik. Mondjuk, lehet, hogy a mesterséges édesítőszerre vagyok allergiás...Na, ez van velem.