Azt mondják, könnyebb az élet, ha meglátod a jeleket. Nos, én csütörtökön meggyőződtem róla, hogy milyen az, amikor az Univerzum nem akar valamit. Volt szerencsém arról is meggyőződni, hogy milyen az, amikor akar valamit. Holnap lesz három éve.
Szóval, van egy leányvállalatunk Ukrajnában. Mostanság nem úgy muzsikálnak, ahogy szeretnénk, ezért aztán menni kellene segíteni. Ki is találta a főnököm, hogy május 4-től 6-ig, megyünk és segítünk. Aztán változott az időpont, május 12-14, amibe ugye éppen pont beleesik a születésnapom is. "Az szopás!" volt a főnököm válasza. Igen ám, de Ukrajnába útlevél kell. Én meg nem nagyon figyelek erre az okmányomra, mert hogy mióta hozzánk csatolták Európát, nem igen van rá szükség. Mondjuk én vagyok a hülye, mert meg kellett volna néznem, mikor kiderült, hogy megyünk, de annyi fontosabb dolog volt az agyamban. Szóval csütörtökön (április 30) picit változtak a dolgok, jött az ötlet, hogy én menjek ki már hétfőn, aztán majd 14-én hazajövök a főnökömmel, mert így egy hétig tudok segíteni, válaszolni kérdésekre, megnézni, hogy mire van még szükségük. Jött a kérdés, van-e akadálya. Mondtam nincsen. Megyek szívesen. De jajj, jutott eszembe, én hétvégére nem tudok ott maradni, mivel azon a hétvégén lesz a High School Musical jégrevű Budapesten, ahova megyek az unokahugaimmal, mert ezt kapták a szülinapjukra. Sebaj, én hazajövök szívesen vonattal, ha áthoznak a határon. Elkezdtünk vonatot nézni, találtunk is igen kellemes hat és fél órás két átszállásost, amikor megfogalmazódott bennem a következő probléma, mikor is lesz MÁV sztrájk? 8-án volt a válasz. Mondom, jó az éppen pont az a péntek. Na, itt már erősen röhögtünk, miközben persze főnököm dühös is volt. Nem baj, akkor eljössz csütörtökön mondta, mondtam jó, majd eszembe jutott, hogy az előző ukrajnai látogatás miatt, az útlevelem másolata ott pihen a szerveren. Nos, április 30-án járt le. Ekkor következett, hogy akkor most mész és csináltatsz újat, sürgösségivel. Itt felvetettem, hogy tulajdonképpen nekem nem kell útlevél, ha akarják, hogy legyen akkor a cég is hozzon áldozatot. Szerencsére ezt sikerült elég halkan ahhoz, hogy pont ne borítsa rám az asztalt. Árpi behozott a váosba én meg elrohantam az Okmányirodába, ahol nem volt senki, így nagyjából 15 perc alatt elintéztünk mindent, pedig még az informatikai rendszer is hülyült. A főnököm azzal búcsúzott mielőtt elindult hosszú hétvégézni, hogy: "Péntekre legyen útleveled, különben felhasogatlak!". Most lesem a postást. Ja, és a sürgősség miatti dupla illeték 12000 Ft. Szóval, az Univerzum nem akarta, hogy jövő héten én Ukrajnában legyek.
