Októberben már egy voltam itt, de sajnos nem tudtam meg sok mindent a környékről. Felmásztunk a csúcsra, majd körülnéztünk a vidámparkban. Azt hittem, hogy ennyi. A héten Anna kérdezte, hogy volna-e kedvem kirándulni, mondtam persze. Nem fogadtam kitörő örömmel a kiválasztott célt, de mondta, hogy barátokat is hoz, így arra jutottam, hogy jobb, mint otthon ülni.

Elkészült Nagy Maci első képe is. A Visszhang sziklánál.

Kiderült, hogy a 4 busz, aminek a ház előtt is van megállója, épp a bejáratig megy.Reggel lekéstem az első buszt, nagyjából egy perccel. A következőre nem kellett három percnél többet várni. Mikor felszálltam derült ki, hogy Anna és egy barátnője Lili is pont ezen ülnek. Lili a bemutatkozásnál rögtön azzal kezdte, hogy nem beszél angolul. Anna pedig mondta, hogy még négyen jönnek. Közülük csak Adam beszélt angolul, ő viszont főnyeremény jelentem. Három hónapja költözött Suzhouba, Hunanból, ami egy másik tartomány, amiről a legfontosabb tudnivaló, hogy innen származik Mao CeTung is. Korábban minőségüggyel foglalkozott, de felmondott és angolt tanulni jött ide. Arra a kérdésre, hogy most mit dolgozik azt a választa adta, hogy angolt tanul és úgy tűnt nem akarja, hogy a terveiről kérdezgessem. Viszont, ami lényeges rengeteget tud a kínai épületekről, történelemről. Az ő vezetésével jártuk be a parkot, néztük meg a templomokat, barlangokat. 

Mielőtt elfelejtem. A feng shuit valójában füng süinek ejtik. Legalábbis az itteniek. Az is lehet, hogy tájszólás.

Szóval, a domb és környéke a Fan családnak köszönhetően lett nyilvános parkká. Mr. Fan a császár miniszterelnöke (fő tanácsadója vagy ilyesmi) volt. A dédnagyapjától indulva, mindig is fontos emberek voltak, aztán, amikor a császár eljött körülnézni a déli vidékeken a látogatás és az uralkodó tiszteletére templomokat, házakat építettek ide. Az uralkodó nagyon elégedett volt, amit még egy kőtáblával és egyéb jelvényekkel is alátámasztott, rangokat adományozott, meg a többi ilyenkor szokásos történet. A család fontos tagjait is idetemették, itt van az emlékszoba, az ősök csarnoka is. Ja, mindezt a XI. században.

Ez itt egy összefolyó, a fedele pénz alakú, mert az szerencsét hoz és nem engedi elfolyni a csít ill. távol tartja a gonoszt. 

A térkő állásának is jelentése van. Az alakzat, amiben lerakták a könyörület írásjelére hasonlít. 

Az ablakok rácsozása is jó kívánság. A létra és a férfi kiejtése nagyon hasonlít, így ez például a legyen sok embered (hűséges alattvalód, katonád) kívánságot jelenti.

A legfontosabbak sírja. Dédapa, nagyapa, apa. 

A gyógyító Buddha csarnoka. Ez egy templomegyüttes része, a domb másik oldalán, amit egy jótékony orvos tiszteletére emeltek az emberek.

Maga a gyógyító Buddha. Arany színekben természetesen.

A XI. század előtt is ismert és látogatott volt a hegy. A kis barlangokban kialakított oltároknál egészségért, gazdagságért, szerencséért imádkoztak.

Természetesen a különlegesebb sziklaalakzatoknak itt is jelentése és neve van. Ez például a Hal Fej. Innen nézve leginkább talán cápáé, de később kiderült, hogy miért fontos a hal.

Íme az Égből Hullott Kő. Szintén a történet része lesz.

Sárkány Kapu. Ezen átmentem az első alkalommal, most felülről közelítettük meg, ahonnan behajtani tilos. Roppant szűk átjáró és már az előző alkalommal Zhao Qitől is kérdeztem, hogy mi a különlegessége, de ő még a nevét sem tudta megmondani. 

Szóval, a történet szerint a Hal átugrott a Sárkány Kapun és az Égből Hullott Kő tüzében sárkánnyá változott. A kapu a vizsga, a hal az állami hivatalnokvizsgára készülő ember, a sárkány pedig, akinek sikerült a vizsga. Itt bővebben írnak róla.

A parkban több nagyon öreg fa is áll, mint kiderült a törzsükön lévő feliratok a korukat is elmondják. Ez például 930 éves volt, amikor felrakták rá a feliratot.

Aranyhalak. A halak jelentését természetesen én is tudtam, így elbeszélgettünk arról, hogy az olyan szokások, amik pénzt és jólétet hivatottak teremteni a leggyorsabban globalizálódó gondolatok. 

Mr. Fan szobra. Halála után sokan könyörögtek hozzá és állítólag szerencsét hozott nekik, ha áldoztak is neki.

A központi szobor mellett a fiai szobra kapott helyet, akik szintén sokra vitték, ami nem csoda, hiszen az apjuk komoly intelmekkel látta el őket, hogy hogyan legyenek az uralkodó figyelmére méltó hivatalnokok. A szobor háta mögött egy fa faragványon láthatóak az intelmek, hogy hogyan lehetnek méltók, hogyan teljesíthetik a vizsgát.

A kirándulás után az Izumiya egyik éttermét vettük célba. Hot pot vagyis forró fazék a kategóriája. A dolog lényege, hogy az asztal közepébe egy melegítőt süllyesztettek, ebbe helyezik az edényt a forró levessel. A piros csípős, a fehér meg nem. Középen egy nagyon finom önmagában is fogyasztható leves fortyog.

Ezekbe öntöttük bele a mindenféle zöldségeket, húsgolyókat, tofut, bacont, tésztát, hínárt, tüdőt.Ki mit szeret.

Mikor a leves újra forrni kezd, lehet enni a belepotyogtatott dolgokat. A csípős nagyon, nagyon csípős volt, de a két világos lé finom volt. Közben beszélgettünk, hogy honnan is jöttem. Adamnak Magyarországról a félelmetes lovas hadsereg volt meg. 

Az idő zseniális volt (15-18 fok, verőfényes napsütés), a fák között a levegő is elviselhető volt, bár a városban napok óta nagyon magas a szennyezettség. A kifejezetten veszélyes kategóriára tessék gondolni. Így befolyásolja ez a kilátást.

Annyira jó az idő, hogy még virágok is nyílnak.

A végére egy érdekesség. Az egyik faragványon megszámoltuk a sárkány lábujjait. A sárkányt ugyanis bárki használhatta díszítésnek, de csak az uralkodó sárkányának lehetett öt ujja. Az egyszerű népek csak három ujjú sárkányt használhattak. Tudtad-e?