Eljött ez is. Teljesen szokványos, otthon én is minden évben olvastam e-mailt, ami arról szólt, hogy munkanapot cserélnek a hőség miatt. Most át is élem.

Már nagyjából két hete tartósan harminc inkább harmincöt fok felett van a hőmérséklet, ami miatt mindenhol csúcsrajárnak a klímaberendezések. Az erőművek nem bírják szuflával, így a helyi önkormányzat korlátozásokat vezet be. Ez azt jelenti, hogy felosztják az iparterületeket és megmondják, hogy kinek melyik nap kell visszafognia magát. Nekünk a szerda és a csütörtök jutott. Tegnaptól augusztus végéig elcseréljük a hétvégét erre a két napra. 

Mondjuk, hogy én ezt hogyan fogom csinálni még nem tudom, mert ugye a hétvégén az otthoniak nem dolgoznak, hétközben meg az itteniek. Szóval, mindig csak az emberek fele lesz jelen akikkel kommunikálok. 

Ma például csütörtök van és csak délutánra jöttem be dolgozni. Délelőtt punnyadtam, majd elmentem feltölteni a metrókártyámat. Az első 100 RMB-ből mindössze 30 volt rajta. Kb. hat hét alatt jutottam ennyire. Persze, volt annyi eszem, hogy tizenegykor induljak el. Szerencsére felhős az ég és fúj a szél, így nem volt annyira kellemetlen a meleg, de mégis szakadt rólam a víz. Plusz, most látom, hogy leégett a karom.

Vissza az áramszünethez. Őszintén szólva nem nagyon értem, hogy miért jó, ugyanis ilyenkor mindenki, akinek többet kellene felhasználnia, mint amennyit lehet, megcseréli a munkanapokat. Így aztán ugyan a korlátozott napokon nem megy egyetlen gyár sem, de hétvégén cserébe az össze dübörög. Vagy legalábbis az alapján amit eddig megtudtam. 

A jó oldala, hogy jövő héten lehet kipróbálom valamelyik strandolós helyet. Ehhez mondjuk még körbe kell kérdeznem, hogy melyiket érdemes, de talán hétközben nincsenek annyira tele, mint hétvégén.

Még egy fontós infó, ma délelőtt sikerült megtalálnom a postát (pedig jól eldugták) és feladtam a képeslapokat. Mondjuk nem volt olcsó... Szóval aki kap érezze magát külünlegesnek. Akinek most nem jutott, annak majd küldök a következő adaggal. És tessék jelezni, hogy mikor érkeztek meg. Nagyon kíváncsi vagyok.

Jövő héten kedden lesz Konstantin búcsú vacsorája és ügyesen elintézte, hogy a kedvenc éttermébe menjünk. Ezt én sem bánom, mert nagyon jó kis hely, majd készítek fotókat az ételekről. Az egyik helyi specialitás a csípős szószos párolt halfej. Hát, tényleg finom, de nekem nem éri meg a szenvedést a szálkákkal.