Ma megnéztem Indy legújabb kalandjait. Tetszett. Tényleg.
Régimódi, "feelgood" mozi ez, amolyan érezzük jól magunkat, szórakozzunk egyet, komoly gondolatok nélkül. Nyilván tudnék mit kifogásolni, de mióta Indy egy levegővel kibírta a tengeralattjáró tetejébe kapaszkodva a földközi tengeri utazást, nekem nincs több kérdésem.
Nagyon örültem Marionnak, Cate Blanchet gyönyörű és tökéletes, mint mindig. Mr. Ford hozza, amit kell, mosolyog és koszos, no meg csibészes. A kiccsávó egyszer átveheti a stafétát, de ahhoz még kell pár év, fiatalúr!
Nagyon szerettem a kikacsintásokat, Id. Henry Jones fotója és a vele kapcsolatos poénok mind a helyükön voltak.
Igazából, már a főcímnél tudtam, hogy jól fogom érezni magam, mert mindenki ott volt, aki számít. Ez amolyan "baráti" film volt. A stáblistából jól látszik, hogy csupa öreg róka, akik imádnak és tudnak is együtt dolgozni, összejöttek, hogy nosztalgiázzanak egy kicsit. Spielberg meg kihasznált minden lehetőséget a filmes humorra.
Köszönjük, nem volt kidobott pénz, bár a forgatókönyvvel legközelebb tessék még bíbelődni egy picinyt.
Tú-tu-ruttú, tú-tu-tú....


Szomorúbb hír, de illenék megemlékezni Stan Winston haláláról. RIP Master!