Nagyon sok minden van benne a fejemben, amit jó volna kiírni. Egy csomó gondolatom támad miközben olvasgatom mások gondolatait, aztán amikor le kell írni, akkor jó nagy sületlenségek jönnek ki belőle.
Olvasgattam egy baráti blogot, ahol is szóbakerült az Inka Ösvény. Mivel Dél-Amerkából alulkultúráltnak számítok, rögtön megkérdeztem az ember legjobb barátját, hogy mi is az. Hamar kiderült, hogy a Machu Pichura vezető hegyi ösvény. Jó kis kalandtúra. Tetszett a dolog, de az ára elkeserített. Tegnap kaptam egy hegymászós újságot, tök véletlenül, mondván ettől hátha kedvet kapok az utazáshoz. Kitől kaptam? A főnökömtől...Khm. Túrázós, hegymászós német magazin. Csodás fotókkal illusztrált, érdekes cikkel az Inka Ösvényről. Véletlen? Aligha. Szóval számolgatok, gyűjtögetek. 20 év múlva csak eljutok oda is. Mondjuk, a Route 66 is vár még rám.
Egy nóta, amit imádok, ma hosszú idő után megint hallottam:



Nyugodj békében Left Eye!


Hüpp, hüpp.

Valami igazán vidám 1991-ből:

3:02-nél a gitáááááár...

És a mániás depressziósok himnusza:

So rock and roll, so corporate suit
So damn ugly, so damn cute
So well-trained, so animal
So need your love, so fuck you all

Mindjárt péntek!